A Tápiószecsői Hagyományőrző Népi Együttes története

Az együttes 1950 január havában alakult 8 lány taggal. Később fiúkkal és néhány idős taggal szaporodott.

Táncegyüttes célkitűzései

Első tánc, amit betanítottak egy lánytánc volt. A táncosok a színjátszókkal közösen léptek színpadra, közben a fiúk is kedvet kaptak a táncoláshoz, így ők is szorgalmasan jártak táncpróbákra, és egy-két páros tánc után úgy döntöttek, hogy a mindennapi élet eseményeit megpróbálják színpadra állítani, így az első népi játékot a szecsői lakodalmast állították össze. Ez az összeállítás olyan jól sikerült, hogy több megyei kulturális versenyen első díjat nyert a csoport. A sikeren fellelkesedve célul tűzték ki a Tápió völgye hagyományainak felgyűjtését és színpadra állítását.

 

Azelső gyűjtések népi játéka

A táncosok hamarosan országos sikereket arattak (ezt Budapest közelsége biztosította), ennek kedvező visszhangot adtak a Tápiószecsőn megjelenő neves szakemberek.

Ebben az időben gyűjtött Tápiószecsőn Barsai Ilona, Gönyey Sándor, Muharai Elemér, valamint Balla Péter, Békefi Antal, Bogár István, Kálmán Lajos, Macz László, Oeller Ottó, Vajda János. Egy-egy ilyen alkalommal 10-15-en is jöttek az ország különböző területeiről. A gyűjtők közül többen a legszebbnek ítélt dalunkat – „De szeretnék az égen csillag lenni” – találták.

A szokások, népdalok mellett a táncgyűjtés is vonzotta a szakembereket, több alkalommal vették filmre régi táncainkat Martin György neves táncpedagógus irányításával. E gyűjtők segítségével lett színpadra állítva a „Muzsikagazda” című népi játék. Az idős adatközlők nem akartak színpadon szerepelni, hosszas próbák és meggyőzés után két idős asszony vállalta a szereplést. Így a csoport több generációból tevődött össze. Az idős asszonykórus 7 főre bővült a sikerek láttán.

 

Az idős asszonykórus a hagyományőrzés megteremtői

A színpadra lépés nagy sikert hozott az idős asszonykórusnak. Ez a „hetesfogat” több, mint tíz évig járási, megyei és országos rendezvényeken öregbítette Tápiószecső hírnevét.

Az asszonyok sikere szégyen lett volna a férfiakra nézve, ezért ők is csatlakoztak a csoporthoz.

A táncos asszonyokkal, férfiakkal kiegészülve sikeresen szerepeltek különböző szintű bemutatókon, versenyeken. Az első igazán nagy országos sikert az 1966-os év hozta. A Szövetkezetek Szövetsége az ország megyéi részére versenyt hirdetett. Pest megyét Tápiószecső táncosai, az asszonykórus és az együttes csalogánya, szólóénekese képviselte.

A kapuvári döntőn Pest megye az első díjat nyerte el.

 

Szecsői népdalos az élvonalban, Menyecskekoszorúnk megalakulása

1969-ben a TV meghirdette a Röpülj Páva népdalvetélkedőt. Tápiószecsőről öten neveztek e neves vetélkedőre. A megyei versenyre Minkó Erzsébet és Gál Károlyné került be, innen a TV elődöntőjébe már csak Gál Károlyné jutott be. (Gál Károlyné lánykorában a tánccsoport tagjaként tevékenykedett.) A csepeli elődöntőből első helyen jutott a középdöntőbe. A kecskeméti középdöntőből az ötödik helyezésével jutott a soproni döntőbe. Az Országos Röpülj Páva soproni döntőjén Gál Károlyné a Művelődésügyi Minisztérium különdíját nyerte el. Gál Károlyné sikerén felbuzdulva megalakult a Menyecskekoszorú, így az együttes három generációs családdá gyarapodott.

Az 1970-es években Gál Károlyné közreműködésével az ország előtt ismert és sikeres lett a Hagyományőrző Népi Együttes. Ezektől az évektől az együttesnek évente 50-60 fellépése volt és van. Ebben az időben több műsorunk volt „Röpülj Páva”, a „Jegykendő”, a „Sej, haj szép a páva”, a „Viszik a menyasszony ágyát”, a „Kék szivárvány”, stb.

Ekkor már az együttesnek több különböző kitüntetése volt. Az 1970-es évben a televízió Röpülj Pávás szerkesztősége Lengyelfi Miklós felkérésére Tápiószecsőn forgatták az „Éneklő ország” című folklór műsort, a lakodalmasunkkal képviseltettük országunkat a dublini TV fesztiválon.

 

Az utóbbi esztendők krónikája

Az 1992-es évben is az együttes tartotta az előző időszak fellépéseinek számát (54). A csoport májusban minősült. Hagyományaihoz híven most is sikerült az arany minősítést megszereznie. Ebben az évben két németországi fesztiválon vett részt a csoport. Július 22-től augusztus 1-jéig Schleswigben vendégszerepeltünk 8 külföldi csoport részvételével. Augusztus 12-19-ig Uetersenben tíz külföldi csoport társaságában öregbítettük népművészeti hagyományainkat. A nyár folyamán megrendezett Falunapunkon is 10 együttes vesz részt.

Az 1993-as évben népi együttesünknek 46 fellépése volt. Hosszú idő után a csoport ebben az évben volt szocialista országokban vett részt fesztiválokon. 1993. július 18-tól augusztus 3-ig Lengyelországban Lublinban, valamint Litvánia Pieksamoki-ban vendégszerepeltünk. Július 10-én nyolc csoport részvételével – közte egy német és egy holland – Falunapot tartottunk. Az ország egész területén fellépett a csoport, ezen túlmenően filmforgatáson is képviseltettük magunkat.

1994. év: 56 műsorral lépett a nagyközönség elé együttesünk. Falunapunkon több külföldi együttes mellett négy hazai együttest láttunk vendégül.

Szerény keretek között ünnepelte együttesünk 45 éves évfordulóját. Falunapi műsorunk ebben az évben kimagaslóan sikerült, új segítők, szponzorok léptek színre a Tápiószecsői Vállalkozók Egyesülete révén. Több népi együttes színesítette felvonulásunkat.

Együttesünk közben két külföldi fesztiválon is öregbítette Tápiószecső hírnevét. Először Hollandiában, majd az ősz folyamán Németországban egy nagy nemzetközi fesztiválon képviseltük Magyarországot.

Az 1996-os esztendőben ismét minősülni kellett együttesünknek. Május hónapban székesfehérvári minősítésen Kiválóan Minősült minősítést értünk el a Pünkösdölő című népi játékunkkal. Ez év nyarán németországi Harxleimben vendégszerepelt a csoport, ahol egy csodálatos bortermő vidékkel ismerkedtünk meg.

Falunapunkon négy külföldi együttes mellett öt hazai hagyományőrző csoport feledhetetlen élményekben részesítette a nagyközönséget.

Emlékezetes év az 1997-es. Először a franciaországi Newvey Sautans-ban egy régi kisvárosban csodálatos közönségnek adhattuk elő Tápió völgye dalait, táncait. A következő külföldi utunk a csodálatos görög városba, Valosba vezetett, ott öregbítettük Tápiószecső hírnevét. Görögországban egy nagy fesztiválon kellett énekeinkkel, táncainkkal helytállni. Több városban arattunk osztatlan sikereket.

Falunapunkra szintén több külföldi és magyar együttest sikerült vendégül látnunk.

Együttesünk alapítóját, vezetőjét ebben az évben veszítettük el. Emlékére születésnapján Emlékműsorral adóztunk. Ettől az évtől az együttes felvette Ofella Sándornak a nevét.

Sikeresen szerepeltünk az 1998-as évben hazai fellépéseinken.

A harmadik Falunapra már úgy jelentkeztek a hazai csoportok, de a műsort színesítette több nemzetiségi együttes is.

Az őszi bagi Hagyományőrző Népi Együttesek Fesztiválján nagyon jól szerepelt együttesünk, hiszen a zsűritől ismét kiérdemeltük a Kiválóan Minősült elismerést. Ismét megszerveztük az Ofella Sándor Emlékműsort.

Az 1999-es évben is az előző évekhez hasonlóan az együttesnek 50 fellépése volt az ország különböző területein.

Nagy lelkesedéssel készült az együttes a hollandiai Eurofesztiválra. Tíz európai ország kíséretében vettünk részt a fesztiválon. Több ezer ember előtt kellett képviselni a magyarországi népi hagyományokat. Nagyobb részt külföldi csoporttal vettük fel a kapcsolatot, hogy ellátogatnak Tápiószecsőre.

A Falunap szervezéséből, bonyolításából a Vállalkozók Egyesülete kivonult, így a rendezvényt a Művelődési Ház és a népi együttes bonyolította le. Nagy előkészítő munka után egy hatalmas felhőszakadás megzavarta rendezvényünket, amit utána a Művelődési Házban folytattunk.

Az Ofella Sándor Emlékműsor már hagyománynak számít az együttes életében, a nagyközönség is számít rá.

A 2000-es év több vonatkozásban is kiemelkedő volt az együttes életében 55éves évfordulót ünnepelte. Gyermekcsoportunk 50. születésnapját ünnepelte. 1970. április 12-én alakult meg a Menyecskekoszorú, 35 éves jubileumát ünnepelte 2000-ben, akik az együttes motorját biztosítják gyönyörű hangjukkal.

Az utóbbi években 35 – 40 fellépése volt a csoportnak határainkon innen és túl. Továbbra is célunk Tápiószecső Tápió – völgye népi hagyományainak megőrzése tovább vitele. Az elmúlt időszakban 2006-ban és 2009-ben a Kékszivárvány Mennyecske Koszorú Aranypáva  nagydíjat kapott. Reméljük, hogy tovább tudjuk vinni elődeinktől ránk maradt örökséget.

1950. január 12-én alakult Ofella Sándor Hagyományőrző Népi Együttes 60. évfordulóját ünnepli 2010. február 20-án.

2010. április 24-én 40 éves évfordulójukat a Kékszivárvány Mennyecske Koszorú.

A Gyermek együttesünk 2010. május 24-én 55 éves évfordulóját ünnepli.

 

A közösség tevékenységi köre, szellemi, területi kisugárzása

Az együttes átlaglétszáma az utánpótlás csoporttal együtt mintegy 80-90 főre tehető. Figyelembe véve az együttes 60 éves tevékenységét, taglétszámát, elmondhatjuk, hogy a településen nagyon kevés olyan család van, akinek egy-egy tagja nem vett volna részt e nemes munkában. Így elmondhatjuk, hogy a településen élők valamilyen formában kapcsolódnak az együtteshez. Ezen túlmenően a környező településekről is többen tagjai az együttesnek. A személyi kapcsolatokon túl a népművészet örökségének megőrzése, átadása a nagyközönségnek méltó feladatot ad a tagságának.

Az együttes évenkénti fellépései a körzetben, az ország területén, valamint nemzetközi találkozókon hirdetik az eredeti néphagyományokat.

 

 Walter János

Együttes vezető